mózes

18 tétel

Állandósult szókapcsolatok

Etédi:

Szólás, közmondás, szállóige fogalma. Gyakorlat: 5-6-7 mondat, állapítsd meg, hogy melyik-melyik.

Tankönyv:

Nyelvünkben vannak olyan szókapcsolatok, amelyeket nem magunk alkotunk beszéd közben, hanem készen kapjuk őket (bottal üthetik a nyomát, fut mint a nyúl). Ezeknek sokféle elnevezése van. Szóértékű nyelvi elemek, kötött szókapcsolatok, állandósult szókapcsolatok, frazeológiai egységek. Az őket alkotó tagok együttes jelentésénél többet, eltérő értelmet hordoznak (szöget ütött a fejébe). Minden időben keletkeznek, a kifejezett gondolat tömörsége, átvitt értelme, jó hangzása miatt általánosan elterjedtek, közkinccsé váltak, évszázadokon át fennmaradtak. Használatuk általában színesebbé, hangulatosabbá teszi a fogalmazást. Az állandósult szókapcsolatok legfőbb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Négy fő típusuk van:

Szokványos kifejezésmódok:

§       társalgási fordulatokat: a mindennapi életben használt szokásos, kész nyelvi fordulatok, ezek tartalmazzák az udvarias beszéd nyelvi formáit, szükséges kísérői a beszédnek. Nem igazán szemléletesek vagy hangulatosak, de szükséges kísérői a beszélgetésnek. Ilyenek pl. a köszönések (Isten áldjon! Tiszteletem!), állandó kifejezések (legyen szíves, semmit nem változtál, hogy vagy?).

§       körülírások: olyan szókapcsolat, amelyek egyetlen szóval is kifejezhető lenne, de a több szóból álló összeforrt kapcsolat hivatalosabbá teszi a mondanivalót (számolja a napokat, írásba foglal, révbe ért)

§       közhelyek: valamilyen általánosan ismert dolgot, cselekvést vagy állapotot minden eredetiség, egyéni stílus nélkül elkoptatott formában fejez ki (hab a tortán, nem akarom tovább ragozni)

§       képes kifejezések: érzelmi-hangulati többlettel rendelkeznek, a szavakat nem eredeti jelentésben, hanem megváltozott értelemben használjuk (rikító szín, gurul a nevetéstől)

§       szakkifejezések: a szaknyelvben nélkülözhetetlenek a pontos, egyértelmű közlés miatt

Szólások:

§       az egyes szavakat nem eredeti jelentésükben, hanem képes-átvitt értelemben használjuk, jelentését többnyire egyetlen szóval is kifejezhetjük, tehát szóértékű (lóvá tesznek, cigányútra megy az étel)

§       hangulati hatásaik miatt nyelvünk virágainak szokták nevezni őket (veszett fejsze nyele, hajítófát sem ér, egy követ fújnak)

§       a szókapcsolat tagjait más szóval felcserélni nem szabad. Jól beleillenek a mondatba, mivel egyes szavak ragozhatók bennük (Kati édesanyjával nyakába veszi a várost)

§       néhány szólás összehasonlítást foglal magába, ezek a szóláshasonlatok. Két részből állnak, hasonlítóból és hasonlítottból (szidja mint a bokrot, ritka mint a fehér holló, pereg a nyelve, mint a rokka)

Közmondások:

§       megfogadásra érdemes tapasztalatokat, életbölcsességeket fogalmaznak meg (Legjobb az egyenes út, Lassan járj tovább érsz, Jobb későn, mint soha)

§       az egész magyar nyelvterületen ismertek

§       szerkezetük zárt, sem hozzátenni sem elvenni belőlük nem szabad, azaz szó szerint idézzük őket.

§       mondatértékű

§       többségük kijelentő, de a felszólítókat sem írjuk felkiáltó jellel mivel általános érvényű igazságot fejeznek ki (Ajándék lónak ne nézd a fogát)

§       tömörségük miatt kedvelt nyelvi eszközök, színesebbé teszik a fogalmazást (aki mer az nyer)

§       többségük oktató, tanító jellegű (Legjobb az egyenes út, Jobb kevés jót tudni, mint sok haszontalant, Aki nem dolgozik, ne is egyék)

§       gyakori köztük az időjárással kapcsolatos megfigyelés (fekete karácsony, fehér húsvét, Megrázza még szakállát Gergely, A bornak Szent Márton a bírája).

§       A társadalom fejlődése során néha elavulnak, de mindig újak keletkeznek.

Szállóigék:

§       azokat a szó szerint használt irodalmi, történelmi vagy mitológiai idézetek nevezzük szállóigének, amit sokan ismernek vagy használnak

§       alkotójuk és forrásuk ismert

§       Pl.: „A kocka el van vetve”, „Jöttem, láttam, győztem” (J. Caesar) „Ember küzdj, és bízva bízzál!” (Madách), Otthagyott csapot, papot (Petőfi). Az állam én vagyok! (XIV. Lajos). Ábrándozás az élet megrontója (Vörösmarty)

Az állandósult szókapcsolatok:

• Szokványos kifejezések
• Szólások
• Közmondások
• Szállóigék

17 tétel

A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedési kritériumai

Etédi:

Retorikai tétel – 16 rokontétel

Gyakorlat: kapsz egy kész szöveget. Milyen elvek mentén épül a szöveg? Milyen eszközök? Pl.: irodalmi műből egy szónoklat, milyen eszközök, milyen érvelés?

Julius Ceasear-ból Antonius v. Brutus beszéde. Hogyan befolyásolja a tömeget? Iróniával, szánalommal stb.

Tankönyv:

A retorika a nyilvános megszólalás szövegműfajait vizsgálja. Hagyományosan a szónoki beszéden a nagy nyilvánosság előtt előadott ünnepi vagy politikai beszédet értenek. Napjainkban a retorika vizsgál minden olyan szóbeli megnyilatkoztatás, amelyben az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg. Tehát, az előbbieken kívül ide soroljuk pl. a tanár előadását vagy a diák felelését is.

A jó szónok tulajdonságai:

• Tisztesség
• Találékonyság
• Szerkesztőkészség
• Stílusérzék
• Emlékezőtehetség
• Előadói készség

A nyilvános beszéd célja:

• Rábeszélés, felhívás
• Ünnepi beszédnél a hallgatóság megindítása, érzelemkifejezés
• Ismeretközlés
• Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, kapcsolatzárás

A szónok feladatai:

• Anyaggyűjtés
• Anyag elrendezése
• Szöveg megfogalmazása
• Kifejezés árnyalása
• Előadásmód megtervezése
• Szöveg emlékezetbe vésése
• Szöveg előadása

A szónoki beszéd fajtái:

• Tanácsadó beszéd (politikai beszédek)törvényszéki beszéd (vád- és védőbeszéd)
• Alkalmi beszéd (ünnepi beszédek, méltatások)

A retorika az írásbeli művek, közülük elsősorban az érvelő szövegtípusok szerkesztéstanával is foglalkozik. Ide tartozik a magyarázat, ismertetés, esszé.

A retorika tárgya minden olyan érvelő típusú szöveg – akár beszélt, akár írott formában – amelyet nem magáncéllal fogalmazunk, hanem a nyilvánosságnak szánunk.

Az érvelő beszéd felépítése:

• Bevezetés (a jóindulat megnyerése, figyelemfelkeltés, a megértés előkészítése, a téma megjelölése, a kifejtés felvázolása)
• Elbeszélés
• Részletezés
• Bizonyítás
• Cáfolás
• Befejezés (összegzés, kitekintés, érzelmi betetőzés)

Az érvek fajtái:

• Meghatározásból levezetett érv
• Ok-okozati összefüggésből származó érv
• Körülményekből levezetett érv
• Összehasonlításon alapuló érv
• Ellentéten alapuló érv
• Az általános-egyes elvén alapuló érv
• Valószínűségen alapuló érv
• Bizonyítékokból származtatott érv

Az érvelés módszerei:

• Indukció: egyedi esetekből, tényekből indulunk ki, és ebből vonjuk le az általános következtetést.
• Dedukció: egy általános tételt fogalmazunk meg, majd ebből következtetéseket vonunk le egyedi esetekre vonatkoztatva.

16 tétel

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.

Etédi:

A szöveg az egysége a nyelvnek, kommunikációs értéket hordoz.

Szövegek kommunikációs helyzete különbözik.

Egy szöveg lehet egy szó, de regény is.

Bekezdések használata (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

Logikus, egymáshoz kapcsolódó mondatok.

Nem mindegy, hogy kinek szánjuk a beszédet, milyen körülmények között alkotjuk a szöveget, és milyen módon jut el az olvasóhoz. Más szöveget írunk felnőtteknek és gyerekeknek. Szövegszerkesztés előtt át kell gondolni, hogy ki a szöveg címzettje, szóban vagy írásban történik a szövegalkotás, milyen ismeretekkel rendelkezik az olvasó vagy a hallgató a szöveg témájáról, milyen módon jut el a szöveg a címzetthez.

A szövegszerkesztés első lépéseként a szöveg témáját kell végiggondolnunk, és ha szükséges, címet választunk. A témaválasztással és a címadással egy időben történhet a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. Az érvelő szövegnek gyakrabban adunk témamegjelölő címet, mint reklámcímet. Végiggondoljuk a beszéd kommunikációs körülményeit is, kiknek, milyen céllal, milyen helyzetben mondunk vagy írunk szöveget. Célszerű az anyaggyűjtés előtt vázlatot írni, hogy céltudatosabb legyen a beszédhez szükséges anyagok összegyűjtése.

Az elővázlat segítségével gyűjtsük össze a beszédhez szükséges adatokat, tényeket, gondolatokat. Az anyaggyűjtésnek különféle forrásai lehetnek. Mások tapasztalatait és ismereteit a könyvekből, a folyóiratokból, a filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből, az Internetről vagy a személyes beszélgetésből ismerhetjük meg. Beszédünk akkor lesz igazán hiteles, ha a témával kapcsolatban vannak saját élményeink, ismereteink, és azt bele tudjuk szőni az előadásunkba. A különféle módon összegyűjtött anyagokból képesek vagyunk magunk is következtetéseket levonni, így születnek az egyéni ötletek és gondolatok, amelyek nélkülözhetetlenek a meggyőző beszédhez.

Az anyag elrendezésekkor alakul ki a beszéd váza. Ilyenkor csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat és a beszéd nagyobb egységeihez kapcsoljuk őket. Ekkor kell kiválasztani az anyagból a fontosabb gondolatokat, ezek lesznek a beszéd tételmondatai. A tételmondatok köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, és ekkor tesszük félre a szöveg egésze szempontjából lényegtelen információkat. A tételmondatokból épül fel a szöveg végleges váza, azaz megírhatjuk a vázlatot. A vázlatban nemcsak tételmondatok szerepelhetnek, hanem kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

A beszéddel kapcsolatos munkálatoknak a legfontosabb része a szöveg kidolgozása. Ekkor fogalmazzuk meg a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget. Ehhez a legalkalmasabb stíluseszközöket választjuk ki. Megfelelően élünk a szövegformáló eszközökkel, a szerkezeti megoldásokkal, a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemek használatával. Szövegalkotás közben ügyelünk a nyelvhelyességre, s ha írásban fogalmazunk, akkor a helyesírásra is. A szöveg kidolgozásához hozzátartozik az előadásmód megtervezése is: milyen nem nyelvi eszközöket fogunk alkalmazni beszéd közben. A szövegalkotás célja: érzelemkifejezés, tájékoztatás, felhívás, kapcsolatteremtés, -tartás és –zárás, gyönyörködtetés.

Tehát a szövegszerkesztés menete:

ˇ Témaválasztás, címadás, a szövegtípus kiválasztásaˇ A kommunikáció körülmények feltérképezéseˇ Elővázlat készítéseˇ Anyaggyűjtésˇ Az anyag elrendezéseˇ Vázlatírásˇ A szöveg kidolgozásaˇ A szöveg emlékezetbe véséseˇ Önellenőrzés, próbaelőadásˇ A szöveg megszólaltatása

15 tétel

A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg legfontosabb sajátossága a szövegelemek összekapcsoltsága, azaz a szövegösszetartó erő (a szövegkohézió). Két fajtája van: a globális kohézió (a szöveg egészére ható összetartó erő) és a lineáris kohézió (a szövegegységek, a mondatok láncszerű összekapcsolódása).

A szöveg globális kohéziójának eszköze a szöveg témahálózata. A témahálózat a szöveg mondanivalója, témája, amiről a szöveg szól, (sze­replők, tárgyak, fogalmak, helyszínek stb.). A téma folyamatos jelenlétét biztosít­ják a témamegjelölő szavak és a kulcsszók. Ezek a jelentésbeli kapcsolatot teremtik meg a rokon értelmű szavak, tágabb jelentéskörű szavak, ismétlődések útján. A kulcsszókat előre- és visszautalások fűzik össze (határozott névelő, névmások, kötőszók, határozó­zók), azaz a nyelvtani kapcsolóelemek.

A tartalmi-logikai hálózat: idő- és térbeli, ok-okozati, időrendi összefüggés; ezeket az igeidők, igemódok, igekötők, képzők, határozók biztosítják, mint nyelvtani kap­csolóelemek.

Fontos a témajelölő cím is, mely szintén a globális kohézió egyik eszköze.

A lineáris kohézió eszközei: a jelentésbeli kapcsolóelemek és a grammatikai, azaz a nyelvtani kapcsolóelemek. A jelentésbeli kapcsolóelemek lehetnek szó és szószerkezeti ismétlések, melyek jelentéstani szempontból összefogják a szö­veget. Jelenthetnek tartalmi megerősítést, de színezhetik az ismétlést más-más hangulat, érzelmi töltés, illetve egyazon érzés árnyalatai, fokozatai. Ilyen jellegűek a versek refrénjei. Az ismétlés további formái: részleges ismétlés, változat, párhuzam, ellen­tét. A rokon értelműség az ismétlődés sajátos formája. Mivel a rokon értelmű szavak jelentése azonos, vagy csak árnyalati, fokozatbeli eltérésben külön­bözik, ezek a szavak lehetőséget adnak az egyhangúság elkerülésére.

Gyakran találkozunk azonban azonos alakú, hasonló alakú, ellentétes jelentésű és többjelentésű szavakkal. A fölérendelt fogalmak vagy a metaforikus kifejezések új színt vihetnek a szövegbe. Szövegösszetartó erő lehet az is, ha a valóságot halmazként fo­gjuk fel, és felsoroljuk a halmaz elemeit. Ebben az esetben a rész-egész viszonyán alapul a felsorolás. A tagmondatok és mondategészek logikai-tartalmi elrendezése során ok-okozat, általános-konkrét (vagy fordítva), előzmény-következmény, időrend, figyelem felkeltése-oldása szerkesztési alapszabályokra épülnek föl szövegeink.

A magyarázó-kiegészítő közbevetések szerepe a kiegészítés, a magyará­zat, de el is maradhatnának a szövegből. Zárójellel, két gondolatjellel vagy két vessző közé téve szerkesztjük be a mondatba őket. Jelentésszintű kapcsolóelemek lehetnek a téma-réma kapcsolatok, vagyis az ismert és az új közléselemek.

Grammatikai kapcsolóelemek a névmások, az egyeztető toldalékok (pl. az igei személyragok, a birtokos személyjelek, vagy a többes szám jele), a hiányos mondatok, a határozott névelő, a kötőszó, a szórend és a mondatrend.

12 tétel

Alárendelő összetett mondatok

Az alárendelő összetett mondatokban a tagmondatok nem azonos értékűek, hiszen a mellékmondat fejti ki a főmondat valamelyik mondatrészét. Ezért a mellékmondat alárendeltje a főmondatnak. Pl. jó az, (fő) aki jobb akar lenni (mellék). A hiányzó mondatrészre utalószó a főmondatban (az).

Az alárendelő összetett mondatok fajtái

Annyiféle alárendelés van, ahányféle mondatrész szerepében előfordulhat az utalószó a főmondatban. Tehát lehet: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzői alárendelő összetett mondat.

Alanyi alárendelés: jó az, / aki jobb akar lenni

Állítmányi alárendelés: Mint aki árvizet szabadít fel / olyan a háborúság kezdete

Tárgyi alárendelés: Az áru annyit ér, / amennyire szükséged van

Határozói alárendelés: Haza csak ott van, / hol jog is van.

Jelzői alárendelés: Amennyi fűszál van a tarka mezőben, / annyi áldás ….

Az utalószó szófaja mindig távolra mutató névmás: az, olyan, annyi, azért, akkor, ott stb.

A kötőszó a mellékmondatban lehet valódi kötőszó (hogy, mint, mert) vagy a vonatkozó névmás teljes, ill. csonka alakja (aki, ki, ahol, hol, amilyen, milyen stb.)

Az állítmányi alárendelő összetett mondatok

Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói, ill. névszói-igei állítmányának a névszói részét fejti ki.

Akié a gép / azé az ember!

Kati az, akiben megbízhatsz. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Akkora a ház, hogy két család is elfér benne. Annyi idén a hó, amennyit még sohasem láttam.

Az alanyi alárendelő összetett mondatok

Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki. Utalószava alany szerepében álló főnévi vagy főnévi szerepben álló távolra mutató névmás.

Egészen csak az szabad, / ki maga felett egészen uralkodik.

Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért.

Akkorák érkeztek, amilyeneket még óriások is hordhatnak.

Annyi van a számlán, amennyi elég bevásárlásra.

Tárgyi alárendelő összetett mondatok

A főmondat tárgyát is ki lehet fejezni mellékmondattal. A tárgyi alárendelő összetett mondatok utalószava mindig tárgyragos mutató névmás.

Minden ember annyit ér, / amennyit tud.

Azt kérem, hogy kísérj el.

Akkorát keresett, amekkora az egész családnak elég.

Minden ember annyit ér, amennyit tud.

A határozói alárendelő összetett mondatok

Bármilyen határozót kifejezhetünk mellékmondattal, ezért annyiféle határozói alárendelés van, ahányféle határozószó. A határozói alárendelő összetett mondatok főmondatában sincs mindig utalószó. Ilyenkor a hiányzó utalószót gondolatban ki kell tenni.

Omoljanak le a minden elválasztó falak (azért), / hogy egy boldog háznép legyen az emberi nem.

Jelzői alárendelő összetett mondatok

Az alárendelő összetett mondat főmondatában levő jelzőt is kifejthetjük mellékmondattal. A jelzői mellékmondatok annyifélék lehetnek, ahány fajtája van a jelzőnek. Jellemző utalószavuk a távolra mutató névmás főnévi, melléknévi vagy számnévi értékű alakja.

Olyan madár igen ritka, / kinek kedves a kalitka.

11 tétel

A magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozásának törvényszerűségei (+helyesírási kérdések)

Nyelvünkben 14 magánhangzó van, (ha a hosszú és rövid párokat nem számoljuk, akkor csak 9). Képzésükkor a kiáramló levegő megrezegteti a zárállásban levő hangszalagokat, és a levegő más akadályba nem ütközve távozik.

A magánhangzók képzésében nagy szerepe van a nyelv és az ajak mozgásának. A nyelv mozgása szerint beszélhetünk az elöl képzett, magas (palatális) és a hátul képzett, mély (veláris) hangokról. A nyelv függőleges mozgása szerint elkülöníthetünk felső, középső, alsó és legalsó nyelvállású magánhangzókat.

Az ajak működése szerint: ajakkerekítéses (labiális), illetve ajakréses (illabiális).

A képzésben fontos szerepe van az időtartamnak is. Így lehet hosszú és rövid egy magánhangzó.

A magyar nyelv jellegzetes hangépítési sajátossága a hangrendi harmónia. Ez a magánhangzók típusát szabályozza szavakban. Így szavaink egy része csak magas (erdő), csak mély (szurkálódás) vagy ún. vegyes hangrendű (disznó). A vegyes hangrendű szavakban a mély és a magas hangok közül az i, í, e, é hangok fordulnak elő. A háromalakú toldalékok hangrendben is illeszkednek a szótőhöz. Ez az illeszkedési törvény.

Ha a szavakban 2 magánhangzó kerül egymás mellé, gyakran egy ejtéskönnyítő „j” hangot toldunk be, ezt a jelenséget hiátustörvénynek nevezzük.

A mássalhangzók a hangszalagok állásától függően lehetnek zöngések, vagy zöngétlenek. Amikor a mássalhangzókat képezünk a levegő a szájüreg valamelyik részén akadályba ütközik, kivétel a h hang. Akadályt képezhetnek az ajkak, a fogak, a szájpadlás, és a nyelv. A mássalhangzók képzésének módja szerint elkülöníthetünk zár-, orr-, rés-, zár-rés és pergő hangokat. A mássalhangzók is lehetnek rövidek vagy hosszúak.

A mássalhangzótörvények

A beszédben az egymás mellett levő mássalhangzók hatnak egymásra, módosítják az eredeti hangsort.

A mássalhangzók egymásra hatásában az alábbi törvényszerűségek figyelhetőek meg:ˇ Zöngésség szerinti részleges hasonulásˇ A képzés helye szerinti részleges hasonulásˇ Írásban jelöletlen teljes hasonulásˇ Írásban jelölt teljes hasonulásˇ Összeolvadásˇ Mássalhangzó-rövidülésˇ Mássalhangzó-kiesésA mássalhangzótörvények a beszédfolyamat egészében hatnak, az egymás mellett álló szavakra is érvényesek.

Összefoglalva:

Nyelvünkben 14 magánhangzó és 25 mássalhangzó van. A magánhangzókat megkülönböztetjük a nyelv vízszintes és függőleges mozgása, ajakműködés, valamint időtartam szerint. A magánhangzók önmagukban is alkothatnak szótagot. A magánhangzótörvények: a hangrend, az illeszkedés és a hiátustörvény.

A mássalhangzók csak egy magánhangzóval együtt alkothatnak szótagot. A mássalhangzókat megkülönböztetjük zöngésség szerint, a képzés helye és módja szerint, valamint időtartam szerint. A mássalhangzótörvények: a részleges hasonulás, a teljes hasonulás, az összeolvadás, a mássalhangzó-rövidülés és a mássalhangzó-kiesés. 

10 tétel

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és nyelvi érintkezésre

A mobiltelefon nyelvhasználatra gyakorolt hatása a verbális és az írott kommunikáció felől egyaránt megközelíthető. Ha a verbális funkciót nézzük, a helyhez kötött vezetékes telefon használata megköveteli bizonyos udvariassági formulák betartását. A hívó fél a köszönés után általában bemutatkozik, hiszen nem lehet biztos abban, hogy ki veszi fel a kagylót a másik oldalon. A mobilbeszélgetések során ezek az udvariassági formulák gyakran elmaradnak, hiszen a hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is azonosítani lehet. Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló, nem igényel azonosítást. Így a beszélgetés bevezető részének, az udvariassági formulák lemorzsolódásának lehetünk (fül)tanúi.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy manapság a világ már elképzelhetetlen számítógépek és mobiltelefonok nélkül. Kapcsolatot létesíteni és fenntartani ma már akár sms-en vagy e-mailen keresztül is lehet. Az e-mail igen egyéni műfaj. Stílusát tekintve az írott levél és a beszéd közt helyezkedik el. Sokan éppen ezért nem tartják fontosnak a helyesírást. A rossz helyesírás azonban rögzül agyunkban, és a későbbiek során nem válik előnyünkre sem az iskolában, sem a munkahelyünkön.

Elektronikus levél írása közben igyekszünk röviden, tömören fogalmazni, ezért egyéni rövidítéseket, jelrendszereket alkalmazunk. Ezáltal nem hogy fejlődne szókincsünk, hanem még nagy mértékben romlik is.

Az SMS olcsóbb, mint a beszélgetés, és azonnal elérjük, viszont nem zavarjuk vele meg a másikat, majd válaszol, ha ideje lesz. SMS-t bármikor és bárhonnan írhatunk és olvashatunk, olyankor is, amikor beszélni kényelmetlen vagy lehetetlen volna: zsúfolt buszon, osztályteremben, megbeszélésen, moziban. Az SMS-t megőrizhetjük, újraolvashatjuk. Ez hasznos, ha olyan információt tartalmaz, amelyre később is szükségünk lesz, és kellemes, ha valami kedveset írtak benne.

Használják banki értesítőként és politikai kampányokban, rendelhetünk SMS-ben híreket, időjárás-jelentést, sporteredményeket, horoszkópot; fizethetünk vele parkolást, megismerhetjük a felvételi pontszámokat. Egyes SMS-ek helyesírása sokkoló lehet a kívülállóknak: lehet úgy takarékoskodni a hellyel, hogy nem hagyunk szóközt, viszont minden szót nagybetűvel kezdünk, hogy a szöveg mégis érthető maradjon. Gyakori az is, hogy az SMS-ekben különböző karakterekből szerkesztett hangulatjeleket találunk. Általános, hogy elmarad a megszólítás, a köszönés és az aláírás, ez utóbbira nincs szükség, az azonosítást a címzett telefonja végzi.

Az új információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős része pedig valójában nem az írásbeliség, hanem a szóbeliség birodalmába tartozik. Az e-mail, az SMS, az internetes fórumok, a chat-üzenetek szövegei beszélt szövegek, írott formában. Ezekben nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon kifejtett, precízen fogalmazott, de lehetőleg magunktól kissé elidegenített mondatokat írnunk; lehetünk hétköznapiak, érzelemkifejezésünk pedig közvetlenebb. Sőt: a fölsorolt szövegformákban gyakran tudatosan is jelzik, hogy beszélt nyelvet rögzítenek, azzal, hogy fonetikusan írnak. Ez nem a katasztrofális helyesírás, hanem a címzetthez fűződő bensőséges kapcsolat, a bizalom és összetartozás jele.

A számítógépes hálózatok alkalmasak a levelezésre, sőt a beszélgetésre (csevegésre) is. A társalgó vagy csevegő program hasonlít az élőbeszédre: rövid üzeneteket váltunk, amit éppen írunk, megjelenik a beszélgetőpartner képernyőjén: akár egy földrésszel odébb. Vitafórumok, beszélgető csoportok is alakultak. A csevegő programok is igyekeznek fölszámolni a helyesírást, hiszen a gyorsaság, az esetlegesség, sőt az egyediség a fontos. Mindez természetes is lehet, ameddig két ember magánügye, ám ezek a csevegő programok tágabb közösségekhez is szólnak. A világháló terjeszt nyelvi divatokat. Ezek a nyelvi igénytelenségek, következetlen, alkalmi rövidítések pedig már megjelentek az iskolai dolgozatokban, különféle reklámszövegekben, egyes rádióadók nyelvezetében.

8. tétel

A társadalmi és területi nyelvváltozások

-       nyilván vannak nyelvjárások

-       régebben jóval különbözőbbek voltak

-       Nógrád: palóc nyelvjárás a-á hang (Felvidéken is)

-       Székely nyelvjárás: (intonációs különbségek, hanghordozás, hanglejtés)

-       Szegedi nyelvjárás: ö

-       Általában jellemző a nyelvjárásokra: zárt e hang (ma már nincs M.o.-on)

-       4 jelentés „mentek” – kiejtésben különböznének, ha nem halt volna ki:ti mentek valahova mostők mentek valahova régenti mentek  ???? valamitőlén mentek valakit ki a vízből

-       Hajdúság: Hajdúszoboszlóuo

Tankönyv:

A nyelvváltozatok összessége adja a nemzeti nyelvet. A köznyelv beszélt és írott változatban él. A nyelv területi tagozódása szerint nyelvjárásokat különböztetünk meg. A köznyelv és a nyelvjárás hatására alakul ki a regionális köznyelv. A nyelv társadalmi tagolódása szerint különítjük el a csoportnyelveket (a szaknyelvet, a hobbinyelveket, a rétegnyelvek). Az egyes emberek nyelvhasználatára az egyéni és a családi nyelvváltozat is jellemző. Igénytelen nyelvváltozatok a szleng és az argó.

A nyelvváltozatok összessége a nemzeti nyelv. Minden magyar ember ismeri és érti a köznyelv írott és beszélt változatát. Az írásbeli köznyelv választékosabb formáját irodalmi nyelvnek nevezzük. Ezt használjuk a sajtóban, tv-ben, rádióban. A köznyelv területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat.

Területi tagozódás szerint megkülönböztetünk nyelvjárásokat. A nyelvjárások és a köznyelv egymásra hatásának eredményeképpen jön létre a regionális köznyelv. Kialakulásának társadalmi-gazdasági okai vannak.

Társadalmi tagozódás szerint csoportnyelveket különböztetünk meg. Ide tartoznak az egyes szakmák, mesterségek nyelve valamint a szaknyelv. Hobbinyelv: különböző szabadidős tevékenységek adják, pl.: kártya, sport, bélyeggyűjtés stb. Rétegnyelv: különböző életkorban használjuk, pl.: gyermeknyelv, diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv.

A csoportnyelvek általában szókincsükben térnek el a köznyelvi változattól.

Minden embernek kialakul saját, csak rá jellemző egyéni nyelvhasználata, illetve egy-egy kisebb közösségre jellemző családi nyelvváltozat. A nyelvváltozatok között nem húzhatunk éles határvonalat.

Ifjúsági nyelv: a fiatalokban mindig megvolt az igény arra, hogy másoktól különbözzenek, ugyanakkor a csoporthoz tartozást is kifejezzék. Legfőbb értékei a nyelvi eredetiség, szellemes újítások, ötletes szóalkotásmódok és a nyelvi humor.

Argó: más néven tolvajnyelvet a bűnözői csoportok alakították ki azért, hogy más ember ne értse őket, pont bizonyos tevékenységük eltitkolása miatt.

A szleng az argó számos elemét szalonképessé téve viszi tovább. Elterjedt a köznyelvben is, szókészlete gyorsan változik. Éltető közege a az ifjúsági nyelv és az argó. Pl.: ciki= kellemetlen, dumál= beszél, csaj, csávó, pia. 

6 tétel

A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése

Etédi: (könnyű tétel)

• Nyelvérzék kell hozzá
• Nyelv változása, mi a rossz és mi a jó
• Két tábor:

1.)   nyelvet kell és fontos, hogy védjük, tartsuk meg az ikes igéket

2.)   alapvetően tehetetlenek vagyunk, mert 10 millió ember használ egy nyelvet, az a dolgunk, hogy elfogadjuk a változásokat, és rögzítsük azokat. Pl.: ha azt érzékeljük, hogy a felszólító és a kijelentő mód egyszerre használatos, fogadjuk el.

·      Alapvető feladata: anyanyelvi műveltség terjesztése, ápolása

·      Másik feladata: önálló álláspontra késztessük a nyelvhasználókat, hogy nyelvérzéküket tudatosan fejlesszék. Fontos az igényes nyelvhasználat.

·       

Gyakorlat: 8-10 rettenetes mondatot kijavítani, miért van így? Tájékoztatást nyújtok be az önkormányzat felé, rossz névutó használat. Önkormányzat-hoz/nak

Tankönyv:

A 20. század első felében a nyelvművelők elsősorban az idegen hatások ellen harcoltak. A második világháború után az volt a céljuk, hogy a nyelv minél alkalmasabb legyen a világos, árnyalt közlésre.

Napjainkban fő feladat a nyelvi norma változásainak figyelemmel kísérése. A leggyakrabban előforduló nyelvhelyességi hibák a következők:

Félrecsúszott toldalékok:

Hiányos ragozású ige a szokik, csak múlt idejű alakja van, s ezt használjuk jelen időben is (mindig én szoktam mosogatni). Az igekötős alakot azonban mindhárom időben használhatjuk (leszokott a dohányzásról, mindent megszokik az ember, hozzá fogunk szokni)

Néhány –zik és –lik végű igének nincs felszólító módja: hírlik, rémlik, rejlik, porlik. Megoldás: az ige körülírásával alkotunk felszólító módot: ne verjen port.

A t végű igék kijelentő módú alakjai helyett a felszólító mód használata helytelen. Nem lássuk jól helyett: nem látjuk jól. Ha azonban felszólító módban van az ige, ne használjunk kijelentő módot: halasztjuk el a találkozást helyett: halasszuk el a találkozást.

Ikes igék: nem: eszek, fázok, dolgozok, hanem: eszem, fázom, dolgozom. Könyörög ige nem ikes ige, ragozása helyesen: könyörgöm.

A –nál, -nél rag már-már kiszorít más határozóragokat és névutós formákat, pedig választékosabb gyermekeknél ingyenes kifejezés helyett a gyermekeknek ingyenes alak, vagy: alacsonyabb hőfoknál fagy meg helyett alacsonyabb hőfokon kifejezés.

Egyeztetési hibák

Gyakran félkész birtokos jelzős és értelmező jelzős szerkezeteket fogalmazunk, pedig az értelmező jelzőt mindig egyeztetjük az alaptaggal: Dobos Sándornak, a kis matematikusok felkészítő tanárának köszönjük a munkáját. Fontos kitennünk a birtokos jelző ragját, ha láncszerű birtokos szerkezetet használunk: a legjobb gimnázium sikerének a titka.

Szóhasználati vétségek

Gyakori hiba az igekötők helytelen használata. Van, hogy feleslegesen használjuk: (ki)hangsúlyoz, (be)pótol, (ki)értesít, (le)ellenőriz, (le)rendez, (le)kezel, (le)szerződik. Előfordul az igekötők felcserélése: (be)indít, (be)jósol, (át)beszél, (ki)tárgyal igékben a meg igekötő használata a helyes. Igekötő hiánya: bonyolít helyett lebonyolít!!

Sorszámnév helyett tőszámnév használata: nyóckerbe lakom, tíz kerületben lakom, május tizenötre kell leadni stb.

Névelők használata: határozott névelőket nem használunk személynevek, földrésznevek előtt. Használjuk viszont: országrészek, tájegységek, címek, intézmények, állatnevek, jelzővel ellátott tulajdonnevek (a szép Finnország, az igazságos Mátyás) előtt. Ne használjuk a határozatlan névelőt a főnévi állítmány előtt: pl.: ez egy vicc helyett: ez vicc.

Kerüljük az idegen szavak fölösleges, öncélú használatát, használjunk magyar kifejezéseket. Pl: shop, shopingcenter helyett üzlet, üzletközpont. 

5 tétel

A nyelvújítás mibenléte, történeti és művelődéstörténeti háttere

Etédi:

18. század vége, 19. sz. eleje, Kazinczy Ferenc törekvése arra, hogy a magyar nyelv alkalmas legyen minden gondolat kifejezésére, és ne kelljen német és latin szavakat használni.

Néhány mű: Tövisek és virágok (epigramma gyűjtemény) 1811 Kazinczy

                        Mondolat 1813

                        Felelet a Mondolatra 1815

Kazinczy Tövisek és virágok című epigrammagyűjteményével (1811) meginduló viták sora az ortológusok és a neológusok között. Kazinczy 1819-es tanulmányában bölcsen azzal zárja a vitát, hogy „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind”. Azaz , véleménye szerint hagyományőrzésre és újításra egyaránt szükség van.

1700-as évek végén elindult egy folyamat: idegen szavakra magyar szavakat találni.

Magyar nyelv csinosítható legyen.

Mondolat: még nagyobb erőfeszítésre sarkalta a nyelvújítókat.

Nyelvújítási módozatok:

-       nyelvjárásokban élő szavakat köznyelvesítették, pl.: burgonya, hullám, bútor

-       1800-as évek elejéhez képest régi szavakat újítottak fel, pl.: fegyelem, aggastyán

-       Idegen szavak átalakítása, magyarosítása, pl.: latin balanea – bálna

-       Új szavak alkotása. Szóképzés: -lag, -leg, -kozik, -kezik, -közik pl: építkezik

         - mány, -mény, -ékony, -ákony pl: folyékony

                        Szóelvonás: létező szavak végét lecsapták: árny/ék, tan/ít, vizsgá/l, kapá/l

                        Szócsonkítás: cím/er, zöm/ök

                        Szóösszetételek: búskomor, folyóirat, szemüveg

                        Szócsonkítással összetétel: híg+anyag = higany

Béla, Árpád, Zoltán, Gyula neveket nem használták ebben az időben, és újra behozták a köztudatba.

Tankönyv:

A nyelvújítás mozgalmát (1772-1867) sok tényező segítette: a francia felvilágosodás eszméinek terjedése, Mária Terézia nyugat felé nyitó politikája, a Bécsben felállított nemzeti testőrség.

A magyar nyelv védelmében a német és latin nyelv uralma ellen két szálon indult meg a küzdelem. Egyfelől a pozsonyi országgyűlésben, ahol a politikától függően hol kedvező, hol kedvezőtlen rendeleteket hoztak a magyar nyelvről. Másfelől testőríró Bessenyei György által, aki a Magyarság című röpiratában (1778) a következőt írta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha.”

A nyelvművelő mozgalmakhoz többen csatlakoztak, legnagyobb szerepük a szépirodalom művelőinek volt. A kor vezéregyénisége Kazinczy fáradhatatlan munkával szervezte a mozgalmat.  A nyelvújítás leglátványosabb hatása a szó- és kifejezéskészlet gyarapításában, megújításában volt. Közel 10.000 szó született ekkor.

Szóalkotással új szavak létrehozása:

-       Idegen szavakat szó szerint lefordították: materia = anyag, Kellner = pincér

-       Tájszókat emeltek közhasználatúvá: csapat, róna, hullám, betyár

-       Kihalt szavakat felújítottak: bakó, fegyelem, hős, lomb. Téves olvasattal több érgi személynevet felelevenítettek: Zoltán, Géza

-       Szóképzéssel: huzal, dereng, nőies, állítólag

-       Elvonással: cikkely=cikk, kapál=kapa, árnyék=árny, percent=perc

-       Szóösszetétellel: vérszegény, bérkocsi, pénztár

-       Szóösszerántással: elöl+ülnök= ülnök, levegő+ég= lég, könnyű+elméjű= könnyelmű

A kortárs írók maguk is nyelvújítók (neológusok) voltak, az ellenzőiket ortológusnak nevezték. Ők jelentették meg 1813-ban Mondola című röpiratukat, melyben kigúnyolták a neológusokat, köztük Kazinczyt is. A röpiratra 1815-ben válaszolt Szemere Pál és Kölcsey Ferenc Felelet a Mondolatra címmel. Ebben a maradi, régi nyelvet állították pellengérre. A két fél harcából a neológusok kerültek ki győztesen, hiszen sok akkor alkotott szót a mai napig használunk. Kialakult az egységes köznyelv, az irodalmi nyelv.

Internetről kiegészítés:

Tulajdonképpen 1805-től – tehát tudatosan az új stílus jegyében készült szövegektől és a Csokonai öröksége körüli pertől – lehetne számítani a nyelvújításnak mint stílusújításnak a mozgalmát –, szorosabban véve azonban csak 1811-ben kezdődik el. Ettől fogva 1819-ig országos nyilvánosság előtt és sűrű egymásutánban kerül sor az ortológia és a neológia összeütközéseire.Kazinczy 1811 elején lépett fel az 1809–10-ben jórészt már elkészült epigrammákkal és episztolákkal. A harc a Tövisek és Virágok támadó epigrammáival kezdődik, valamint a Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz című szatirikus költői levéllel, mely mindjárt az epigrammák után valóságos hadüzenetként hatott. Szatmár vármegye sértve érezte magát, s az országgyűlés idején Mátészalkai Hőgyész Máté álnévvel válaszolt reá. A harcok első csomópontja 1813–14-re esik: Kazinczy programszerű fejtegetésekben, Daykáról és Bárócziról írt tanulmányában világítja meg újító álláspontját, az ellenfelek pedig a Mondolatot adják ki (1813). Ezt Szentgyörgyi eredetileg nem Kazinczy ellen írta, a paródia végleges szövegét Somogyi Gedeon Veszprém megyei esküdt készítette. Az ortológia tábora már nemcsak Debrecenben, hanem a Dunántúlon is szerveződik: Téti Takáts József, költő, pedagógiai író és kiadó, Ruszek József apát és filozófiai író is fellép Kazinczy ellen, velük tart Pázmándi Horvát Endre, s a bírálatoktól sértett Verseghy és Kisfaludy Sándor. Kazinczy maga mellett tudta régi hívein, Kisen és Virágon kívül Dayka és Báróczi tanúságát, Berzsenyi újszerű költészetét, a pesti triászt és a legfrissebb tanítványokat: Kölcseyt, Fáy Andrást.1815-ben a Mondolat hatásának ellensúlyozására Szemere és Kölcsey megírja a Felelet a Mondolatra című gúnyiratot: ugyanekkor Kazinczyt barátai is figyelmeztetik, ne vigye túlzásba újításait. A nyugtalanító jelenségeket feledteti vele műveinek küszöbön álló összkiadása. Tizenöt kötetben készült kiadni fordításait, de csak kilenc jelent meg 1815-ben. Ezzel újítása a tetőpontra hág. Túlzó híve, Helmeczy Mihály (bár Kazinczy maga fékezte türelmetlenségét) Berzsenyi verseinek második kiadása elé oly értekezést írt, mellyel Berzse-{276.}nyit is elidegenítette. Kölcsey kritikái is fokozták az ellentéteket. A támadások, melyek személyét sem kímélték, szélsőségesen szubjektív – idealista – álláspont felé taszították Kazinczyt. A nyelvrontás vádjával lépett fel ellene többek között Beregszászi Nagy Pál, a neves orientalista Dissertatio philologicájával (1815) és Sipos József szentesi tanár Ó és Uj magyar című iratával. Nekik könnyen megfelelt a Tudományos Gyűjtemény 1817. évfolyamában írt bírálataival, de Kölcsey szembefordulása józanságra inti. Kölcsey azt írta neki, hogy a változások “magokban jöttek s előmentek volna”, s nem kívánták siettetésüket; hogy most már úgyis “minden ember másképpen ír, mint azelőtt írtak”, a nyelvújítás győzött, az újítás erőltetésével “a haladni nem akarók még inkább vagy rettegőkké vagy makacsokká” lesznek, a “haladni akarók pedig a természetes határokon túlcsapongnának”; végül: “originálok” kellenek a publikumnak; “szükség gondolóra venni, micsoda epochában legyen a nemzet, melynek írunk.” Ezeket írta neki 1817 júniusában, s hozzátette: megbotránkoztatók Kazinczy stílusában a phantasieim-féle szavak s az affélék, mint az alabaszter, tempel, stb. Újabb támadások is megjelentek Kazinczy ellen a Tudományos Gyűjtemény 1818. évfolyamában, N. (Horvát Endre) és Füredi Vida (Kisfaludy Sándor) tollából. Kazinczy most már hajlik a megbékélésre. Örömmel fogadja a hírt, hogy az 1818. évi első helikoni ünnepségen volt ellenfelei az ő tiszteletére is ültetnek fát, s a Tudományos Gyűjtemény 1819. évfolyamában kiadja a vitát lezáró s a kiegyenlítődést kitűnően szolgáló tanulmányát, az Orthologus és neologust.Elveit azokból a műveiből állíthatjuk össze, melyekre elsősorban a polémiát, a támadó hadjárat feladatait bízta.A Tövisek és Virágok epigrammáihoz a mintát a klasszikus görög epigramma és a martialisi, ez a koncentrált szatíra adta neki. A polgári ízlés meggyökereztetésére, a régi, maradi, provinciális, patriarkális ízlés rombolására írta őket; szatírát, gúnyképet akart adni velük, s nem utolsósorban az volt a célja, hogy könnyed, kecses mozgásra is tanítsa azokat, akik medve módján csak gravitással, nehézkesen tudnak mozogni. Nem egyszerűen a nyelvújítás védelmére vállalkozott, hanem az irodalmi ízlés fejlesztésére, a tisztább ízlés megteremtésére. Az epigrammák többsége nem nyelvi, hanem esztétikai állásfoglalást tartalmaz.